Bihar vármegye: a történelmi Magyarország Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Békés, Arad, Torda-Aranyos, Kolozs és Szilágy vármegyék által határolt része. Ter-e 10.609 km². Székhelye Nagyvárad. - A honfoglalás után Árpád fia Zolta tart-a. A 11. sz: is dukátus, a hg-ek ter-e, s mivel a csatlakozott népeket a trónörökös uralta, ~ a kazár kabarok lakóhelye. A 10. sz-ra visszavezethető a Berettyó vidékén birtokos Ákos és Borsa, a nyíri részeken birtokos Turul, Debrecen körül a kun Ohat, a Körös közben a Told nemzetség. Szt István a részben muszlim m-okat (kabarokat) megtérítésük után határvédő szolg-ra rendelte. Az 1020-as évekre tehető a →bihari püspökség megalapítása, mely I. András idején 6 espségből állt: a nyíri (bihari), kalotai és homorogdi espség ~ben, a békési és szeghalmi Békés vm-ben volt, a köleséri Bihar és Zaránd vm-k között volt megosztva. A kir. várbirtokból Szt István a bihari és erdélyi pp-nek, I. Géza a garamszentbenedeki apátságnak, Szt László a váradi pp-nek és kápt-nak, a szentjobbi apátságnak, Álmos hg. a dömösi, II. István a váradelőhegyi OPraem, III. Béla az aradi prépságnak, IV. Béla az ispotályos lovagoknak adományozott birtokokat. Ezek népe földművelő udvarnokokból állt. 1068: és 1091: a betörő kunok nyíri és érmelléki részét dúlták, 1241: a tatárok (mongolok) Váradot elpusztították, ~ lakossága az erdőkben és a sárréti mocsarakban talált búvóhelyet, 168 helységből 30 teljesen elpusztult. V. István a váradi pp. birtokai népének mentességet adott minden kir. jog alól (a pp. pl. bányákat nyithatott, melyek jövedelme őt illette), ez tette lehetővé, hogy az addig lakatlan völgyekbe a pp. vlahokat telepítsen. Az 1241 utáni várépítés nagy váruradalmakat teremtett. Tartományurát, Borsát I. Károly Róbert hadvezére, Debreceni Dózsa 1316. VI: győzte le. - 1242-1332: ~ben kb. 410 lakott hely ismert. 1474: portyázó török sereg pusztította. Mohács előtt 11 vára, 18 városa, 518 (Csánki), a kk. végén 754 (Jákó) helységén 77 főbb birtokos osztozott. Egyh. birtokosai a váradi ppség (6 város, 50-60 helység és puszta), a váradi kápt. (3 város, 45 helység), a szentjobbi apátság (11 falu), a váradelőhegyi prépság (8-9 falu), kisebb birtoktestekkel a kápolnai pálosok és váradi klarisszák. - Mohács után I. (Szapolyai) János és I. Ferdinánd váltakozó fennhatósága alatt ura, enyingi Török Bálint révén 1536: Debrecenben megerősödött a protestantizmus, 1552: a kat. vallás teljesen megszűnt, s elkezdődött a vetélkedés a kat. Váraddal, ahol 1538. II. 24: I. (Szapolyai) János és I. Ferdinánd békét kötött. 1556-1660: ~ rövid megszakításokkal az Erdélyi Fejedséghez tartozott. Váradot 850 fős őrsége 45 napos ostrom után 1660. VIII. 27: föladta, a törökök a főtp. előtti Szt László-szobrot elpusztították. 1692. VI. 5: a 2000 fős török őrség szabad elvonulásért átadta. ~ hódoltsági része szinte elnéptelenedett. II. Rákóczi Ferenc szabharca idején 1705: és 1706: labancok pusztították. Mária Terézia 1777: Nagyváradon görögkeleti ppséget és kápt-t alapított. II. József közig. reformja 1784-90: a →hajdú kerületet ~hez csatolta. Az önkényuralom 1850-54: Kabát, Bárándot, Udvarit, Szerepet, Dancsházát és Debrecent →Szabolcs vármegyébe, Piskoltot →Szatmár vármegyébe sorolta. ~t kb. a Berettyó határral Alsó/É-Bihar, ill. Felső/D-Bihar megyére osztotta; 1854-60: a Szabolcshoz csatolt bihari ter-ek, Debrecen és a hajdú városok Szabolcs vm-hez, Eszlártól D-re a Tisza és a hajdú városok közötti ter., Érkenéz, Acsád, s a vele összefüggő puszták É-Biharhoz kerültek. Az önkényuralom után ~t és a hajdú ker-et visszaállították. Az 1876:33. tc. Kabát, Mikepércset és Sámsont ~ből az újonnan szervezett →Hajdú vármegyéhez csatolta, a Debrecen tulajdonában lévő Bánk, Ebes, Fancsika, Haláp, Pac és Szepes pusztákat Debrecen hatósága alá helyezte, Érkenézt és Sápot Szabolcs vm-ből ~be kebelezte. Az 1884:7. tc. Kozmaalmást Szilágyból ~be osztotta. 1919: 492 közs-e volt, közülük 44 több mint 2000 lakosú.

- Plébániák a nagyváradi egyhm-ben: Almásfegyvernek, Asszonyvására, Bél, Belényes, Bélfenyér, Berettyószéplak, Bihardiószeg, Biharpüspöki, Biharsályi, Bikácsfalva, Bodonospataka, Csatár, Élesd, Éradony, Érkeserű, Érmihályfalva, Fugyivásárhely, Hegyközcsatár, Hegyköztóttelek, Köröstarján, Magyarcséke, Margitta, Mezőbikács, Mezőtelegd, Micske, Monospetri, Nagyszalonta, Nagyvárad, Peceszentmárton, Peceszőllős, Rézbánya, Sólyomkővár, Szalacs, Szalárd, Székelyhid, Szentjobb, Széplak, Tenke, Tenkegörbed, Újpalota, Váradszentmárton, Váradszőllős, Vaskoh. 87 g.k. par. a nagyváradi, 1 a szamosújvári, 270 g.kel. az aradi egyhm., 1 ev. gyül. a tiszai, 134 ref. a tiszántúli egyhker. része; az izr-knak 19 akv. ker-e volt. - Lakói 1785: 316.021, 1869: 472.200 (külön Nagyvárad: 28.698), 1880: 416.510, (Nagyvárad 31.324), 1890: 478.147 (Nagyvárad 38.557), 1900: 526.795 (Nagyvárad 47.018); 1910: 365.642 m., 3599 ném., 8457 szl., 265.098 rum., 3016 egyéb; 68.019 r.k., 57.488 g.k., 233.159 g.kel., 3307 ev., 249.613 ref., 32.462 izr., össz. 646.301. - Mo. 63 vm-je közül ~ ter-ileg a 3., népességileg a 3., népsűrűségét tekintve (1910: 61/km²) a 31. - 1899-1913: kivándorolt 11.737 fő, visszavándorolt 2677 fő, a végleges 9060 kivándorlót tekintve ~ a vm-k között a 33. - 1920. VI. 4: a →trianoni békében 7819 km²-ét Ro-hoz csatolták, Ny-i részéből 2771 km²maradt Mo-nak. 1919. IV-1920: rum. megszállás alatt. A Mo-nak maradt részt Berettyóújfalu székhellyel berettyóújfalui, biharkeresztesi, cséffa-nagyszalontai, derecskei, sárréti és székelyhidi járásokba szervezték. Lélekszáma 1920: 161.460, 1930: 176.002. 1940. VIII. 30: a II. →bécsi döntés 3740 km²-t visszacsatolt, ezzel ~ ter-e 6511 km². 1940. XI. 26: a katonai közig-t polg. váltotta föl. 1941: 408.993 m., 1267 ném., 11.831 szl., 110.520 rum., 189 rutén, 3608 cigány, 384 egyéb; 86.026 r.k., 54.524 g.k., 91.086 g.kel., 3334 ev., 37.188 ref., 800 unit., 7072 bapt., 33.023 izr., 281 egyéb, össz. 539.727. - 1945. I: a fegyverszüneti egyezmény a trianoni határokat állította vissza, ~ Mo-nak maradt részét Berettyóújfalu székhellyel a berettyóújfalui, biharkeresztesi, cséffa-nagyszalontai, derecskei, nagylétai, és sárréti járásokba szervezték. 1950. I. 1: a →tanácsrendszer bevezetésekor ~t Hajdú vm-vel összevonva →Hajdú-Bihar megye néven egyesítették. 88

Bunyitai I-III. - Pallas III:278. - Csánki I:591. - ~ és Nagyvárad. Szerk. Borovszky Samu. Bp., 1901. - Edelényi 1928:667. - Jakó Zsigmond: B. m. a török pusztítás előtt. Bp., 1940. - Mezősi Károly: ~ a török uralom megszűnte idején. Uo., 1943. - Györffy I:569.